Online aukciók és elállási jog

A kereskedőre nézve az online aukciós portálok, mint a TeszVesz, a Vatera a Zsibvásár egy speciális értékesítési csatorna, ahol egy bizonyos értékesítési jutalék fejében értékesíthetik termékeiket. A fogyasztók számára ez egyfajta bazár, ahol sokan, sokféle terméket kínálnak. Akár egy webáruházban rendelnek, akár aukciós portálon keresztül egy kereskedőtől, alig néhány kattintás és megrendelhetik a kiválasztott terméket. Látszólag semmi különbség.

Megérthető a webáruházban rendelő és az aukciózó vásárló is, mindegyikre meglehetnek a sajátságos indokok, például a meghatározó számú pozitív felhasználói értékelések az aukciós oldalakon, vagy egy akció ugyanarra a termékre a webáruházban, de számtalan más indok is szerepet játszhat a döntésben.

De vajon élhet-e a fogyasztó az elállás jogával, ha az aukciós oldalakon vásárol?

Nem és igen. Lássuk miért.

Két feltételnek kell egyszerre teljesülnie, ha ez megvan abban az esetben lehet élni az elállási joggal.

Egyrészt el kell dönteni, hogy az eladó kereskedői minőségben indította az adott aukciót, vagy magánszemélyről van szó. Magánszemélyek közötti adás-vételek esetén ugyanis nincs elállási jog, a törvény csak a kereskedő-fogyasztó vonatkozásában rendelkezik erről.

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) A rendelet hatálya arra a szerződésre terjed ki, amelyet fogyasztó és vállalkozás köt egymással…

Támpontot adhat az értékelések nagy száma, az eladási volumen, vagy egy termékkörbe tartozó sok különböző új termék az eladó aukcióiban, de ha nincs valamilyen módon egyértelműsítve, hogy egy hivatalos kereskedőről van szó, akkor érdemes rákérdezni erre a tényre, mert az online aukcióknál az eladó kiléte a licitálás időpontjában nem ismert. Az hogy a termék új és bontatlan nem jelenti automatikusan, hogy hivatalos kereskedő értékesíti azt.

A másik dolog az aukció jellege. Azoknál az aukcióknál ahol a vételi árat licit határozza meg szintén nem lehet élni az elállási joggal. Ebben az esetben az ár kialakulásában maguk a licitek is szerepet játszanak, az eladó az aukció megindításával eladási, a vevő a licittel vételi ajánlatot tesz. Nem lehetne aukciózni, ha ebből valamelyik visszavonható lenne. A 17/1999 -es kormányrendelet, amely az elállási jogot is definiálja az árverésekre nem terjed ki.

17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
1. § (3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

f) az árverésen kötött szerződésre.

Viszont a fix áras aukciók esetén ahol a termékre nem kell licitálni, az azonnal egy meghatározott áron megvásárolható a licitálás mint árképző tényező nem játszik szerepet, vagyis tulajdonképpen ebben az esetben nem egy valódi árverés valósul meg, hanem egy online értékesítés, ami aukciós portál – mint értékesítési felület –  közreműködésével zajlik.

Tehát magyar online aukciók esetén, amennyiben a terméket fix áron vásárolták meg és az eladó kereskedő minőségben értékesíti azt az elállási joggal élni lehet.

A bejegyzés kategóriája: Online aukciók, Webáruház a vevő szemével
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

4 hozzászólás a(z) Online aukciók és elállási jog bejegyzéshez

  1. onenote szerint:

    Sok eladónál szerepel ez pedig egyértelműen kereskedelmi forgalmat bonyolítanak (csak épp adót csalva) Így nem vállalnak sem garanciát, sem visszavételt.

    “Az Európai Unió országaira vonatkozóan 2004.jan.01.-én életbelépett új magán adásvételi jogokat szabályozó törvény értelmében:
    Az összes aukcióra bocsátott termék és vagy árú adásvétele során az eladót nem terheli semmiféle garancia, felelősség vagy visszavételi kötelezettség a vevőjével szemben. A vevő ezt vásárlásával elismeri és tudomásul veszi.

    Ennek a Figyelmeztetésnek az aukció leírásában szerepelnie kell, ellenkező esetben az eladó magánszemélyt 1 évig terjedő garanciavállalás terheli az eladott termékre”

    Ezért nem szabad vásárolni az ilyen kamu eladóktól mert rosszabb mint a ferencvárosi piac.

    • Antalné Dancsecs Zsuzsa szerint:

      A látszólag nem kamu oldal sem jobb. A Hasznosholmik Bp. Székfű u. 7/a átveszi a visszaküldött árut, de nem küldi vissza a pénzt, elérhetetlenné válik: e-mail-re nem válaszol, telefon nincs.

  2. Nagy Alma szerint:

    Még azt hozzáfűzném, hogy ez az idézett hibás az fejlesztési hivatal oldalán:
    17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet
    1. § (3) A rendelet hatálya nem terjed ki:

    f) az árverésen kötött szerződésre.

    Helyesen az új fogyasztó védelmis oldalukon lehet olvasni róla:
    http://magyarefk.hu/hu/hasznos-tudnivalok/internetes-vasarlas/internetes-arveresek.html

    “Megilleti-e a fogyasztót online árverésen megvásárolt termék vonatkozásában az elállási jog?

    Igen, ugyanis a rendelet csak a nyilvános árverésen megkötött szerződések esetében zárja ki az elállási jogot. A nyilvános árverés olyan értékesítési módszer, amelynek során a vállalkozás az árverező által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében szerződéskötésre tesz ajánlatot a fogyasztóknak, akik az árverésen személyesen megjelennek vagy ennek lehetősége számukra biztosított, és amelyen a sikeres licitáló arra vállal kötelezettséget, hogy az ajánlatban foglaltak szerint szerződést köt. Nem minősül nyilvános árverésnek a fogyasztók és vállalkozások rendelkezésére álló árverési célú internetes honlap használata. Az online árverés ugyan egy speciális, spekulatív jellegű szerencseszerződés, azonban a vonatkozó szabályozás biztosítja a fogyasztók részére a szerződéstől való indokolás nélküli elállás lehetőségét.”

    És ebben pontosan lehet látni, hogy az a rendelet célja, hogy a vásárló meg tudjon győződni a vásárolt termék minőségéről és használhatóságáról.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.